Milyen esetben érdemes házassági vagyonjogi szerződés kötni?
Gyakorlatilag bármilyen esetben. Leggyakrabban akkor szoktak a felek házassági vagyonjogi szerződést íratni házasságkötés előtt, ha már többedik házasságukat kötik, illetve ha viszonylag nagy a vagyoni különbség a felek között. A házassági vagyonjogi szerződés ugyanakkor nagyon sokféle lehet – bármit tartalmazhat, amit a törvény nem tilt. Állhat például annyiból is csupán, hogy a felek tételesen felsorolják azokat a vagyontárgyakat, amelyeket külön-külön visznek a házasságba. Egy ilyen felsorolás – egy esetleges válás esetén – megkönnyíti a különvagyon meglétének a bizonyítását.
Házasságban élek, a tulajdoni lapon a nevemben van a lakás. Jól gondolom, hogy akkor az az én tulajdonomat képezi?
Nem feltétlenül. Amennyiben a házassági vagyonközösség létrejötte – melybe beletartozik a házasságkötést megelőző együttélés – előtt már a tulajdonodban volt az ingatlan, akkor – valószínűleg – különvagyonodba tartozik. Amennyiben viszont a házasság, illetve az azt megelőző együttélés alatt került a nevedre – és bizonyíthatóan nem különvagyonodból vásároltad -, akkor házastársad ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos, és igényt tarthat annak 1/2-ed tulajdoni hányádára.
Megírtuk ketten a házastársammal a szerződést. Érvényes lesz?
Sajnos, nem. A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez annak közjegyző általi közokiratba foglalása vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ahhoz, hogy harmadik személy irányába is hatályos legyen, a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) által vezetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések országos nyilvántartásába is be szükséges vezetni. Egyébként, harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott, vagy tudnia kellett.
Megvolt az esküvő, sajnos nem kötöttünk házassági vagyonjogi szerződést. Most már bebuktam?
Nem, házassági vagyonjogi szerződést házasság ideje alatt bármikor lehet kötni, abban a teljes közös vagyonról vagy annak részéről lehet rendelkezni, akárcsak a jövőben szerzendő javakról.
Mit jelet az, hogy a házastársak „életközösség megszakadása után” is köthetnek vagyonjogi szerződést?
Míg 2018. január 1-ig a házassági bontóperekben a házassági vagyonjogi kérdések is helyet kaptak, az új Polgári perrendtartás szerint a bontóperekben vagyonjogi kérdéseket – a házastársi közös lakás és a házastársi tartás kivételével – nem tárgyal a bíróság. Vagyis a vagyonjogi kérdéseket – amennyiben azt szeretnénk, hogy a bíróság döntön a közös vagyon megosztását illetően – általános eljárásban bírálja el a bíróság. Ez – többek között – azt jelenti, hogy az illeték összege a pertárgyérték 6%-a lesz, fellebbezéskor 8%. Ez tízmillió forint pertárgyérték esetében 600.000 / 800.000 forint illetékösszeget jelent.
Ugyanakkor, a felek köthetnek bíróságon kívül is megállapodást a közös vagyon megosztásáról – például mediációs eljárásban. Amennyiben azt szeretnék, hogy a mediációban kötött megállapodás végrehajtható legyen, kérhetik a bíróságtól a közvetítő előtt kötött megállapodás egyezségként történő jóváhagyását. Az illeték összege 15.000 forint. És, amennyien az egyezséget mindkét fél kéri, a bíróság az egyezségi kísérlet határnapját a közös kérelem bírósághoz történő beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki.
Ne feledjük: „Perbeszéd helyett párbeszéd, bírósá helyett mediáció!”