A vagyoni hozzájárulásként teljesítendő összegekről már írtam egy korábbi posztban. Alább az pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásról, a teljesítés idejéről olvashattok.
Vállalkozás alapításakor az alapítók vagyoni hozzájárulást kell teljesítsenek. Mint arról már írtam, ez a kérdés főként a kft-knél és a részvénytársaságoknál releváns, tekintettel arra, hogy a betéti társaságnál és közkereseti társaságnál a jogszabály nem határoz meg minimális vagyoni hozzájárulást.

Gazdasági társaságok – azaz kkt., bt., kft., z/nyrt – számára egyes törzsbetétekből álló törzstőkét pénzbeli vagyoni hozzájárulással vagy nem pénzbeli hozzájárulással, azaz apporttal lehet teljesíteni. Az apport bármilyen dolog tulajdonjoga – l. számítógép, autó, nyomtató stb., amire a vállalkozásnak szüksége lehet – vagy vagyoni értékű jog lehet – például ingatlannal kapcsolatos jogok: bérleti jog, haszonélvezeti jog, földhasználati jog stb.; továbbá márkanév, licencek stb.
Nem pénzbeli hozzájárulás akár követelés is lehet, amennyiben annak jogosságát az adós bizonyítható módon elismerte, vagy már van egy, az adósságot alátámasztó jogerős bírósági határozatunk.
A jogszabály kitér arra, hogy maga a munkavégzés, személyes közreműködés nem tekinthető nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak.
Az apport értékét meghatározhatja egy könyvvizsgáló, de meghatározhatják maguk a tagok is. Ugyanakkor van e tekintetben a tagoknak felelősségük is. Amennyiben tudtak arról, hogy az apport értékét a reálisnál magasabb összegben határozták meg valamilyen okból, és ebből a felülértékelésből a vállalkozást, illetve annak hitelezőit kár éri, az apport értékét meghatározó tagok egyetemlegesen kártérítési felelősséggel tartoznak a társasággal szemben.
A gazdasági társaság részére teljesítendő vagyoni hozzájárulást úgy és akkor kell teljesíteni, ahogy azt a létesítő okirat tartalmazza. Amennyiben ezt nem történik meg, az ügyvezető felszólítja a tagot, hogy harminc napon belül teljesítse vállalt kötelezettségét, különben megszűnik a tagsági jogviszonya kártérítési felelősség mellett.
Kft-k esetében az egyes törzsbetétek összege nem lehet százezer forintnál alacsonyabb összegű. Bár a jogszabály már nem tartalmazza azt a régi feltételt, hogy a törzsbetét összege tízezer forinttal osztható kellene legyen, amennyiben a társasági szerződésben az áll, hogy egy törzsbetét névértékének minden tízezer forintja után egy szavazat illeti meg a tagot, a leadható szavazatok nyilvántartása, a határozatképesség megállapítása, illetve a leadott szavazatok összeszámlálása is könnyebb és logikusabb, ha a törzsbetét osztható tízezer forinttal.
Figyelni kell arra is, hogy amennyiben valamely tag a bejegyzési kérelem benyújtásáig nem fizeti be a pénzbeli hozzájárulásának minimum felét, vagy a tagok akként határoznak, hogy a még be nem fizetett pénzbeli hozzájárulást egy éven túl teljesítik, a társaság nem fizethet mindaddig osztalékot egyik tag részére sem, ameddig az osztalékszabályok szerint kiszámolt nyereséggel az el nem éri nem éri a társasági szerződésben meghatározott törzstőke mértékét.
A be nem fizetett pénzbeli hozzájárulás összegéig a tartozó tagok kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.
Amennyiben az apport értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, úgy azt a társaság bejegyzési kérelemének benyújtásáig annak rendelkezésére kell bocsátani. Egyéb esetben, az apport szolgáltatásának végső határideje alapítástól számított három év.
A jogi személyek részére teljesített vagyoni hozzájárulás nem követelhető vissza. A kkt-ből és bt-ből ki lehet lépni, illetve a kft-k esetében üzletrészbevonással és törzstőke-leszállítással lehet a tagsági viszonyt megszüntetni, van elszámolási kötelezettség, de a kapott összeg – amennyiben nyereséges volt a vállalkozás – nem felel meg az eredetileg befizetett vagyoni hozzájárulás összegének. Nyilván, a tulajdonrész forgalomképes, azt át is lehet ruházni, azaz el lehet adni, el lehet ajándékozni.