A 2014-ben hatályba lépett „új” Ptk. igencsak felborzolta a kedélyeket, gyakorlatilag pánikhangulat lett sok ügyvezetőn úrrá, hisz úgy tűnt, nagyon sok felelősséget telepített rájuk az új jogszabály.

Az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végzi feladatát. Felelőssége kétirányú: vezetett társasággal szembeni, illetve kifele tekintő, a társaság képviseletében eljárva történő károkozás.

Amennyiben az ügyvezető munkaszerződéssel végzi feladatát, úgy a Munka törvénykönyvében foglaltak lesznek az irányadók. A munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a társaság felé megtéríteni – amennyiben az eljárása a társaság által bizonyítottan felróható volt.

Amennyiben az ügyvezető megbízási jogviszonyban áll a társasággal, felelősségére a Ptk. szerződésszegésért való felelősségre vonatkozó szabályát kell alkalmazni.

Fontos tudni, hogy van arra lehetőség, hogy a társaság és vezető tisztségviselő között létrejövő szerződésben részen vagy egészben kizárják a fenti felelősséget, illetve egyedi jelleggel bíró szerződést kössenek.

Főszabály szerint a vezető tisztségviselő által – e jogkörben eljárva – harmadik személynek okozott kárért a vezetett gazdasági társaság, azaz a jog személy felel. Kivétel ez alól, ha a vezető tisztségviselő a kárt szándékosan okozta, ebben az esetben ugyanis a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

Abban az esetben, ha a társaságnál fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet áll elő, a vezető tisztségviselő elsődleges szempontnak kell tekintse a hitelezők érdekét. Amennyiben ugyanis nem így jár el és a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ez esetben az ügyvezető teljes magánvagyonával felel az okozott kár megtérítéséért. Ez az eljárás végelszámolásos eljárásra nem vonatkozik.

A felszámolási eljárás alatt a felszámoló – a hitelező nevében – kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a felszámolás kezdő időpontját megelőző három év viszonylatában a gazdálkodó szervezet vezetői, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat. Fontos tudni, hogy ebben az esetben a társaság vezetőjének minősül az a személy is, aki a társaság döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (ún. “árnyékvezető”).

Amennyiben a fentiek megállapítást nyernek, úgy a felszámolásról szóló határozat közzétételét követő 90 napban a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós társaság volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.

A vezető tisztségviselő abban az esetben mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy nem vállalt indokolatlan üzleti kockázatot a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően, valamint minden tőle elvárható intézkedést megtett annak érdekében, hogy elkerülje a hitelezők veszteségét elkerülje, csökkentse.

A felszámolási, illetve kényszertörlés eseteit nem csupán a fentiek miatt érdemes elkerülni, hanem azért is, mert úgy az ügyvezetőt, mint a tagot eltilthatják – illetve bizonyos esetekben kötelező módon eltiltja a bíróság – a vezető tisztségviselői minőségtől, korlátlan felelősséggel vagy a többségi befolyással rendelkező tagságtól.

Share This