A 2014-ben hatályba lépett „új” Ptk. igencsak felborzolta
a kedélyeket, gyakorlatilag pánikhangulat lett sok ügyvezetőn úrrá, hisz úgy
tűnt, nagyon sok felelősséget telepített rájuk az új jogszabály.

Az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási
jogviszonyban végzi feladatát. Felelőssége kétirányú: vezetett társasággal
szembeni, illetve kifele tekintő, a társaság képviseletében eljárva történő
károkozás.

Amennyiben az ügyvezető munkaszerződéssel végzi feladatát,
úgy a Munka törvénykönyvében foglaltak lesznek az irányadók. A munkaviszonyából
származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles a társaság felé
megtéríteni – amennyiben az eljárása a társaság által bizonyítottan felróható
volt.

Amennyiben az ügyvezető megbízási jogviszonyban áll
a társasággal, felelősségére a Ptk. szerződésszegésért való felelősségre
vonatkozó szabályát kell alkalmazni.

Fontos tudni, hogy van arra lehetőség, hogy a társaság és
vezető tisztségviselő között létrejövő szerződésben részen vagy egészben
kizárják a fenti felelősséget, illetve egyedi jelleggel bíró szerződést
kössenek.

Főszabály szerint a vezető tisztségviselő által – e
jogkörben eljárva – harmadik személynek okozott kárért a vezetett
gazdasági társaság, azaz a jog személy felel. Kivétel ez alól, ha a vezető
tisztségviselő a kárt szándékosan okozta, ebben az esetben ugyanis a
jogi személlyel egyetemlegesen felel.

Abban az esetben, ha a társaságnál fizetésképtelenséggel
fenyegető helyzet áll elő, a vezető tisztségviselő elsődleges szempontnak kell
tekintse a hitelezők érdekét. Amennyiben ugyanis nem így jár el és a gazdasági
társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük
erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető
tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség
szabályai szerint. Ez esetben az ügyvezető teljes magánvagyonával felel az
okozott kár megtérítéséért. Ez az eljárás végelszámolásos eljárásra nem
vonatkozik.

A felszámolási eljárás alatt a felszámoló – a
hitelező nevében – kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a
felszámolás kezdő időpontját megelőző három év viszonylatában a gazdálkodó
szervezet vezetői, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét
követően, a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével
látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona
csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése
más okból meghiúsulhat. Fontos tudni, hogy ebben az esetben a társaság
vezetőjének minősül az a személy is, aki a társaság döntéseinek meghozatalára
ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (ún. “árnyékvezető”).

Amennyiben a fentiek megállapítást nyernek, úgy a
felszámolásról szóló határozat közzétételét követő 90 napban a hitelezők
kérhetik a bíróságtól, hogy az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze
az adós társaság volt vezetőjét
a felszámolási eljárásban nyilvántartásba
vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.

A vezető tisztségviselő abban az esetben mentesülhet a
felelősség alól
, ha bizonyítja, hogy nem vállalt indokolatlan üzleti
kockázatot a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően,
valamint minden tőle elvárható intézkedést megtett annak érdekében, hogy
elkerülje a hitelezők veszteségét elkerülje, csökkentse.

A felszámolási, illetve kényszertörlés eseteit nem csupán
a fentiek miatt érdemes elkerülni, hanem azért is, mert úgy az ügyvezetőt, mint
a tagot eltilthatják – illetve bizonyos esetekben kötelező módon eltiltja
a bíróság
– a vezető tisztségviselői minőségtől, korlátlan felelősséggel
vagy a többségi befolyással rendelkező tagságtól.

Share This