Sokan hajlamosak azt hinni, hogy azzal, hogy egy gazdasági
társaság – jelesül egy kft – tagjai, felelősségük teljes mértékben kimerül a
vagyoni hozzájárulás megfizetésével , a továbbiakban ők sérthetetlenek, nem
tartoznak a társaság hitelezőinek semmilyen vagyoni felelősséggel.
Ez az állítás több oldalról sem igaz, alább a
felelősségátvitel kérdéséről írok, azaz arról, hogy egy korlátozott felelősségű
tag milyen esetben tehető felelőssé a társaság tartozásáért.
Amennyiben egy korlátolt felelősségű társaság
– jogutód nélkül megszűnik, és jogerős bírósági határozatban
bizonyítást nyer , hogy a tag visszaélt jogával, felelőtlenül gazdálkodott,
melynek egyenes következménye az lett, hogy a társaság hitelezőjét – ez lehet
az adóhatóság, a szerződött partner, ügyfél stb. – valamilyen érdeksérelem
érte, akkor az amúgy korlátozott felelősségű tag a tartozásokért korlátlanul
köteles helytállni – ezt nevezzük a felelősségátvitel szabályának.
Az a korlátozott felelősségű tag, aki minősített
többséggel (75%-os szavazati arány) rendelkezik a kft-ben vagy zrt-ben, és
– végelszámolás esetét kivéve – a társaság jogutód nélkül megszűnik, valamint –
szintén – jogerős bírósági határozat szerint az ő hátrányos üzletpolitikája
miatt került sor a társaság megszüntetésére, köteles helytállni a
követelésekért.
Mikor folytat egy tag hátrányos üzletpolitikát? A
„Cégtörvény” (2006. évi V. törvény) 118/A. §-a szerint a tag hátrányos üzletpolitikát folytat, ha a társaság pénzével sajátjaként rendelkezik, illetve a cég törvényes működésével ellentétes határozatot hoz – és
ügymenetet valósít meg. Nem kifogás ebben az esetben sem az, hogy valamiről
nem tudtunk, hisz egy tagtól elvárható, hogy tájékozódjon a hatályos,
társaságának működését illető elvárásokról.
A lényeget tekintve, a tagnak azt kell a fentiekben bizonyítani
egy bírósági eljárás során, hogy nem élt vissza a jogával (például minden számviteli bevallást
időben aláírt), nem gazdálkodott felelőtlenül a társaság pénzével, illetve
ismerte és betartotta a társaság működésével kapcsolatos jogszabályokat,
előírásokat.
Jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaság tagja a
felelőtlen gazdálkodást megállapító jogerős bírósági határozat nélkül is
köteles a társaság által ki nem egyenlített tartozásáért helytállni, de csak addig
a mértékig, ameddig a megszűnt társaság felosztott vagyonából részesedett.
Ez a kérdés azért érdekes, mert – elviekben – a tag csak akkor részesül a
megszűnt társaság vagyonából, ha már a hitelezőket kielégítették. De mi
történik akkor, ha a követelésre csak a megszűnést kimondó határozat,
illetve elszámolást követően derül fény? A Ptk. 3:137. § (1) bekezdése
alapján a jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaság volt tagjával szemben a
megszűnéstől számított 5 éves (jogvesztő) határidőn belül érvényesíthető
a követelés – ezt nevezzük feltétlen helytállásnak. Fontos tudni, hogy
betéti társaságoknál – több beltag esetében – ez a helytállási kötelezettség
egyetemleges, tehát a jogosult bármelyik volt beltagtól követelheti a teljes
összeg megtérítését.
Szintén speciális esetek az átalakulás során a
társaságtól megváló, valamint a korlátlan felelősségű tagból korlátozott
felelős taggá vált tulajdonos helyzete, ugyanis mindkét esetben – az 5 éves
elévülési időn belül – érvényesíthető velük szemben követelés.