Sokan hajlamosak azt hinni, hogy azzal, hogy egy gazdasági társaság – jelesül egy kft – tagjai, felelősségük teljes mértékben kimerül a vagyoni hozzájárulás megfizetésével , a továbbiakban ők sérthetetlenek, nem tartoznak a társaság hitelezőinek semmilyen vagyoni felelősséggel.
Ez az állítás több oldalról sem igaz, alább a felelősségátvitel kérdéséről írok, azaz arról, hogy egy korlátozott felelősségű tag milyen esetben tehető felelőssé a társaság tartozásáért. Amennyiben egy korlátolt felelősségű társaság – jogutód nélkül megszűnik, és jogerős bírósági határozatban bizonyítást nyer , hogy a tag visszaélt jogával, felelőtlenül gazdálkodott, melynek egyenes következménye az lett, hogy a társaság hitelezőjét – ez lehet az adóhatóság, a szerződött partner, ügyfél stb. – valamilyen érdeksérelem érte, akkor az amúgy korlátozott felelősségű tag a tartozásokért korlátlanul köteles helytállni – ezt nevezzük a felelősségátvitel szabályának. Az a korlátozott felelősségű tag, aki minősített többséggel (75%-os szavazati arány) rendelkezik a kft-ben vagy zrt-ben, és – végelszámolás esetét kivéve – a társaság jogutód nélkül megszűnik, valamint – szintén – jogerős bírósági határozat szerint az ő hátrányos üzletpolitikája miatt került sor a társaság megszüntetésére, köteles helytállni a követelésekért. Mikor folytat egy tag hátrányos üzletpolitikát? A „Cégtörvény” (2006. évi V. törvény) 118/A. §-a szerint a tag hátrányos üzletpolitikát folytat, ha a társaság pénzével sajátjaként rendelkezik, illetve a cég törvényes működésével ellentétes határozatot hoz – és ügymenetet valósít meg. Nem kifogás ebben az esetben sem az, hogy valamiről nem tudtunk, hisz egy tagtól elvárható, hogy tájékozódjon a hatályos, társaságának működését illető elvárásokról. A lényeget tekintve, a tagnak azt kell a fentiekben bizonyítani egy bírósági eljárás során, hogy nem élt vissza a jogával (például minden számviteli bevallást időben aláírt), nem gazdálkodott felelőtlenül a társaság pénzével, illetve ismerte és betartotta a társaság működésével kapcsolatos jogszabályokat, előírásokat. Jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaság tagja a felelőtlen gazdálkodást megállapító jogerős bírósági határozat nélkül is köteles a társaság által ki nem egyenlített tartozásáért helytállni, de csak addig a mértékig, ameddig a megszűnt társaság felosztott vagyonából részesedett. Ez a kérdés azért érdekes, mert – elviekben – a tag csak akkor részesül a megszűnt társaság vagyonából, ha már a hitelezőket kielégítették. De mi történik akkor, ha a követelésre csak a megszűnést kimondó határozat, illetve elszámolást követően derül fény? A Ptk. 3:137. § (1) bekezdése alapján a jogutód nélkül megszűnt gazdasági társaság volt tagjával szemben a megszűnéstől számított 5 éves (jogvesztő) határidőn belül érvényesíthető a követelés – ezt nevezzük feltétlen helytállásnak. Fontos tudni, hogy betéti társaságoknál – több beltag esetében – ez a helytállási kötelezettség egyetemleges, tehát a jogosult bármelyik volt beltagtól követelheti a teljes összeg megtérítését. Szintén speciális esetek az átalakulás során a társaságtól megváló, valamint a korlátlan felelősségű tagból korlátozott felelős taggá vált tulajdonos helyzete, ugyanis mindkét esetben – az 5 éves elévülési időn belül – érvényesíthető velük szemben követelés.
Share This