A cikket a zsebedremegyek.hu weboldalra, Himer Csilla felkérésére írtam.

Az iparjogvédelem nem piskóta, mégis előzeretettel emlegetik még a mikorvállalkozók is. Mert hát amikor azt mondják, hogy levédetem a márkámat, vagy megvédem a márkámat, akkor jogi értelemben bizony az iparjogvédelem területére tévednek. A tapasztalat pedig sajnos azt mutatja, hogy nem is biztos, hogy mindig tisztában vannak azzal, hogy mivel dobálóznak. Dr. Fori Hajnal újból rendet rak. 

Iparjogvédelem – eszik, vagy isszák? 

Ha csak annyit mondok, iparjogvédelem, akkor minden bizonnyal sikítva fogod menekülőre. Pedig amikor arról beszélnek az ügyfeleim is, hogy levédetik a márkájukat, akkor valójában nem a szerzői jog területén akarnak valamit tenni a márkájukért, hanem az iparjogvédelemben.

Mivel ezen a téren sokszor van káosz a fejekben, megkértem dr. Fori Hajnal ügyvédet és mediátort, hogy segítsen nekünk tisztába tenni a fogalmakat, eljárásokat. Át is adom neki a terepet.

Mi az az iparjogvédelem?

A szerzői jog mellett az iparjogvédelem a szellemi alkotások másik „lába”, maga is gyűjtőfogalom. Iparjogvédelem illet minden védjegyoltalomban, formatervezési-minta oltalomban, szabadalmi védelemben vagy használatiminta-oltalomban részesülő alkotást, terméket. Ezeket a védelmi formákat csak tevőlegesen lehet elérni, azaz kérelmezni kell őket – nemzeti vagy nemzetközi eljárásban.

Iparjogvédelem – erről tudnod kell, hogy mi az, és miért lehet jó neked!

„Levédem a márkámat…”

Vállalkozók, pályafutásuk során legalább egyszer kimondják a fenti bűvös mondatot. Félig viccesen azt szoktam mondani, hogy gratulálok, ezek szerint az fel van már építve. Mert a védelem fontos, de kell legyen valamink, amit védelemben részesítünk, azaz nem árt hozzá felépíteni egy márkát. Mert mi is az a márka, „le lehet-e azt védeni”? Philip Kotler nevét valószínűleg mindenki ismeri, aki marketinggel kicsit is foglalkozott, szóval Kotler szerint a márka célja, “hogy adott eladó vagy eladók csoportjának termékeit vagy szolgáltatásait azonosítsa, és megkülönböztesse őket a versenytársakétól“. Azaz a márka egy komplex, sok összetevős ismerethalmaz, melyet a maga teljességében lehetetlen levédeni.

Mit lehet akkor levédeni? – A védjegyoltalomról röviden

A „márka” levédésének szándéka sokszor egybeesik a védjegyoltalom megszerzésével. Védjegyoltalomban lehet részesíteni egy szót, szóösszetételt, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betűt, számot, ábrát, képet, színt, színösszetételt, hang- vagy fényjelt, hologramot, sík vagy térbeli alakzatot, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációját, amennyiben az megkülönböztetésre alkalmas, és grafikailag ábrázolható, valamint nem áll fenn a lajstromozásával szemben, jogszabályban meghatározott, feltétlen vagy viszonylagos kizáró ok.

A fentiek alapján védjegyoltalomban lehet részesíteni például a társaságunk logoját és nevét – ez a leggyakrabban előforduló védjegyoltalmi eljárás. Az eljárást akár magunk is kezdeményezhetjük, amennyiben kitöltjük – nemzeti védjegyoltalom igénylése esetén – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának oldalán fellelhető nyomtatványt, kiválasztva a megfelelő áruosztályt, majd befizetjük az eljárási díjat, melynek összege attól függ, hogy hány áruosztályra szeretnénk a védjegyoltalmat megkapni. Az áruosztály, illetve az azon belüli specifikáció határozza meg, hogy pontosan mire terjed ki a védjegyoltalom. Amennyiben ugyanis speciális ruhát gyártunk, úgy – az élelmiszer áruosztályán belül – csokoládéra fölösleges védelmet igényelni. A védjegyet ugyanis – ha már megvan – használni is kell. A védjegyoltalom megszerzési folyamata körülbelül 9-12 hónapig is eltarthat, ugyanis egy folyamatot kell végigjárni – akárcsak a többi, iparjogvédelmi eljárás során. A védjegyoltalom tíz évig áll fenn, azaz tízévente meg kell újítani a lajstromozást ahhoz, hogy az érvényes maradjon.

Megvan már a domén nevem, érinthetetlen vagyok…

Sajnos nem, sőt. Amennyiben valakinek a védjegyével azonos vagy összetéveszthető doménnevet használunk üzleti célra – a védjegy jogosultjának engedélye nélkül -, védjegybitorlást valósíthatunk meg, melynek komoly szankciói lehetnek. Különösen fontos és fájdalmas következményei lehetnek annak, ha elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben, vagy interneten megvalósuló reklámozásban használjuk a más által védjegyoltalom alá helyezett nevet, logót stb.-t.  Azaz: egy doménnév regisztrálása nem zárja ki azt, hogy annak használata következtében a doménnév tulajdonosa ne valósítana meg védjegybitorlást! A doménnév regisztrálása és a védjegyoltalom megszerzése teljesen más fórumon történik, a doménnevet bejegyző tevékenység védjegyjogilag nem minősül jog oltalmat keletkeztető konstitutív aktusnak. Mivel, természetesen, a védjegyoltalom jelent (erősebb) védelmet, azt javaslom, hogy az üzleti tevékenységünket hosszú évekre meghatározó doménnév-keresés előtt végezzünk egy gyors védjegykutatást a http://epub.hpo.hu/e-kutatas/?lang=HU oldalon.

Mi a teendő, ha iparművész vagyok, és egy különleges új terméket alkottam?

Elsősorban lehetőleg ne mutassa meg senkinek, főként ne árusítsa! Amennyiben mégis megtette, akkor legfeljebb 12 hónapja, azaz egy éve marad az első publikus bemutatástól a bejelentésre, ugyanis addig nincs újdonságromboló hatása a már megtörtént közzétételnek a formatervezési minta esetén. Ezt követően ugyanis már nem lehet – sikerrel – a termék egészének vagy részének elsődlegesen esztétikai megjelenésének a védelembe vételéért eljárást kezdeményezni.

A védelemhez alapvető, hogy a dizájn új és egyéni jelleggel rendelkezzék, azaz – lehetőleg – ne kerüljön kereskedelmi forgalomba mielőtt a mintaoltalom iránti kérelmünket benyújtottuk volna, és legyen olyan egyedi jellege, hogy az kétséget kizáróan meg tudja különböztetni a hasonló típusú vagy használatú termékektől.

Fontos szólni az Európai Unióra kiterjedő védelemről. Amennyiben ugyanis az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) bejelentjük formatervezési mintánkat, és kérjük annak oltalomban való részesítését, tudnunk kell, hogy az EUIPO nem végez sem újdonságkutatást, illetve az egyéni jelleget sem vizsgálja. Azaz, akkor érdemes ezt a védelmet igénybe venni, ha teljesen biztosak vagyunk abban, hogy termékünk új és egyéni – és ezt akár egy, a védelem megsemmisítésére irányuló eljárásban is vállaljuk. Anyagilag ugyanis elég megterhelő a negatív kimenetel.

https://pixabay.com/hu/photos/d%C3%B6ntetlen-hogan-%C3%A1ll%C3%ADtsuk-be-690084/

Szerzői jog és iparjogvédelem – kettős biztonság

Mint azt jeleztem, van arra példa és lehetőség, hogy ugyanazon alkotás több védelemben is részesüljön. Egy logó esetében, például, a grafikai alkotás ipso iure, azaz a jog erejénél fogva szerzői jogi védelemben részesül. Amennyiben védjegyként is oltalom alá vonjuk, máris kettős lesz a védelem. De ugyanez a helyzet állhat fenn egy iparművészeti alkotásnál, melyet formatervezési-minta oltalomban kívánunk részesíteni.

Röviden a szabadalom és használati minta közötti különbségről

Azt mindenki tudja, hogy a szabadalom a legkomolyabb, és legtöbb kritériumot támasztó iparjogvédelmi eljárás, ugyanakkor – amennyiben megkapjuk – a legmagasabb bevétellel kecsegtető jogosultságot hordozza. Találmányuk levédetéséhez mindenképpen arra szakosodott irodát ajánlok felkeresni, ugyanis az eljárás rendkívül bonyolult.

Szerkezeti kialakításra, elektromos kapcsolási elrendezésre vonatkozó új műszaki megoldások használatiminta-oltalommal is védhetők, mely eljárás egyszerűbb a szabadalmaztatástól, nem beszélve a költséghatékonyabb voltáról.

Úgy a szabadalom, mint a használatiminta-oltalom tulajdonosának kizárólagos joga lesz arra, hogy a találmányát vagy mintáját hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon.

Végül, de nem utolsó sorban…

… felhívom az olvasók figyelmét egy viszonylag gyakran előforduló csalási módra, éspedig amikor „valamire hasonlító” nevű cégek keresik meg fenyegető hangvételű levelekkel a valamilyen védelemben részesülő személyt vagy céget, mely levél alapján, ha záros határidőn belül nem fizetünk részükre egy bizonyos összeget, elveszítjük nehezen megszerzett jogosultságainak. Ne dőljünk be nekik. Az első pánikot követően jusson eszünkbe, hogy elolvastuk már az alábbi, SzTNH által közzétett cikket, megnéztük az oktatófilmet: https://www.sztnh.gov.hu/hu/figyelmeztetes-megteveszto-dijfizetesi-felhivasok

 

Az iparjogvédelem ennyi volt mára…

Időpontkérés:

Dr. Fori Hajnal ügyvéd és mediátor

Telefonszám: +36302302255

E-mail cím: drforihajnal@jogmediator.hu

Share This