Lopás miatt egyre több vállalkozó panaszkodik. Egy ilyen esetről már én is írtam ezen a blogon, és próbáltam már tippeket adni arra nézve is, hogy mit lehet tenni a tolvajok és a feketézők ellen. Van azonban itt egy kis bibi: nagyon nem mindegy, hogy tényleg lopás-e az, amit a versenytárs elkövetett, vagy csak mi érezzük annak. Nagyjából ezer árnyalata lehet a dolognak – és nagyon nem mindegy a jogban, hogy melyik ellen hogyan lépünk fel. Úgyhogy itt az ideje egy tisztázó cikksorozatnak.
Lopás – hol kezdődik, és hol végződik?
Lopás vagy nem lopás? Szellemi tulajdon esetében korántsem olyan egyszerű ennek eldöntése jogi oldalról, mint amilyen hirtelen támad bennünk az igazságtalanság érzése egy-egy ilyen eset kapcsán. Éppen ezért itt volt már az ideje, hogy tisztázzuk a fogalmakat egy komplett cikksorozatban. Ennek első darabját olvasod most, ráadásul nem is akárkinek, hanem dr. Fori Hajnal ügyvéd-mediátornak a billenytűzetéről.
Hajnal a teljesség jegyében több cikkben is érinti az idevágó fogalmakat, és vállalta, hogy rendet tesz a fejekben. Hajnal kezdi a legelejétől, az üzleti titok kérdésétől, aztán következik majd a szerzői jog/iparjogvédelem kérdésköre, a tisztességtelen piaci magatartás, illetve egy-két tipp arra, hogy miként járjunk el, ha már megtörtént a lopás, pedig mi minden védő- és óvintézkedést megtettünk.
Úgyhogy csapjunk bele a lecsóba, és tanuljunk!
Lopás-gátló – első lecke
Vállalkozók egyre gyakrabban keresnek meg azzal a kérdéssel, hogy „le szeretnék védetni márkájukat”, illetve éppen lopják a terméküket, segítsek nekik megtenni a szükséges jogi lépéseket.
A most kezdődő sorozatban a fentiekre kívánok rálátást nyújtani, eloszlatni a tévhiteket, illetve megmutatni a jog által kínált védelmi lehetőségeket – a könnyebb érthetőség és kereshetőség céljából kérdés-válasz formájában.
1. Van egy szuper ötletem. Meg tudom-e azt a fürkésző tekintetektől oly módon védeni, hogy az örökre az enyém maradjon?
Önmagában egy ötlet nem oltalmazható. Sem rövid, sem hosszútávon. Amennyiben viszont – az adott ötlet alapján – megvalósítottunk legalább egy prototípust, megírtunk egy novellát, vagy elkészítünk egy tervrajzot, azokat különböző módon védhetjük – vagy részesül az illető mű automatikusan szerzői jogi védelemben.
2. Első lépés: üzleti titok, know-how. Azaz mit tegyünk, amennyiben az ötletet nem tudjuk egyedül megvalósítani?
Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény alapján üzleti titoknak minősül az „azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása”. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adott ötlet megvalósításának módja nincs kidolgozva valamilyen formában, még mindig védhetetlen ötletnek bizonyul, amit – fogalmi szinten – nem is lehet „ellopni”.
Amennyiben a rögzítés – írásba foglalás, tervrajz elkészítése stb. – megtörtént, úgy, 0-dik lépésként érdemes egy titoktartási megállapodást kötni a leendő partnerrel, befektetővel, baráttal, unokaöccsel, azaz bárkivel, akivel az ötlet megvalósításán együtt fogunk működni. Másnak – bármilyen nehéz megállni, hogy jogosan büszkélkedjünk – lehetőség szerint ne meséljünk részletesen a már papírra vetett ötletről, ne mutogassuk a terveket. Aki most velünk örvendene, az a megvalósítást követően ugyanolyan büszke lesz ránk, mint a láthatatlan kezdetekkor lenne – sőt, egy megvalósított ötletre mindig jobban felnéznek, mint egy kétes kimenetelű álomra.
Figyelem! Amennyiben a megállapodást nem foglaltuk – legalább – teljes bizonyító erejű magánokiratba, utólag igen nehéz bizonyítani, hogy rögzített ötletünk nem minősült például nyilvánosan hozzáférhetőnek, vagy jogszerűen megszerzett ismeretnek, terméknek, mely esetek kivételt képeznek az üzleti titok védelme alól. Egy peres eljárás során az eljáró bíróság igen nagy hangsúlyt fektet például arra, hogy a jogosult milyen intézkedéseket tett az üzleti titok védelme érdekében.
3. Milyen szankciók sújtják az üzleti titkot megsértőket?
Mint azt látni fogjuk, az üzleti titok megsértése hasonló jogkövetkezményekkel jár, mint a szerzői jog vagy iparjogvédelmi oltalom megsértése. Természetesen vannak különbségek, melyeket a jogban jártas szakemberek rögtön jeleznek, de első körben talán elég annyit tudni, hogy a jogsértők ellen úgy a polgári, mint büntetőjog eszközeivel fel lehet lépni. Az üzleti titok védelme – a hatályos büntető anyagi jog szerint – erősebb védelmet élvez. Míg a fogyasztók megtévesztése, vagy a versenytárs utánzása – alapesetben – vétségnek minősül, az üzleti titok megsértése már bűntett, mely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. És még nem beszéltünk a polgári jogi szankciókról, többek között: a gazdagodás visszatérítéséről, adatszolgáltatási kötelezettségről, áru visszavonásáról vagy megsemmisítéséről, illetve további kártérítési igény érvényesítésének lehetőségéről.
A fentiek azonban senkit ne késztessenek arra, hogy nyugodtan hátra dőljön azzal a tudattal, hogy a jog akkor is védi, ha ő, mint ötletgazda semmit nem tesz know-how-jának védelme érdekében. A peres eljárás ugyanis költséges és hosszú folyamat. A megelőzés – mint általában – sokkal fájdalommentesebb.
A következő részekben a szerzői jogról, illetve az iparjogvédelem kérdéseivel fogunk foglalkozni, hogy aztán rátérjünk a tisztességtelen piaci magatartás kérdésére, valamint a lehetséges megoldásokra, ha megtörtént a „baj”.
Fotó: PIXABAY