TISZTÁZZUK! – Mi valójában a tisztességtelen piaci magatartás?

A cikket a zsebedremegyek.hu weboldalra, Himer Csilla felkérésére írtam.

A tisztességtelen piaci magatartás az a fogalom, amiről minden vállalkozónak van valamilyen határozott elképzelése. A baj azzal szokott lenni, hogy ez az elképzelés többnyire az erkölcsi érzéken szokott múlni. Az meg viszont egyáltalán nem biztos, hogy köszönő viszonyban áll a jogi regulákkal. Márpedig a fogalom létezik, és jobb, ha a tisztességtelen piaci magatartást folytatók tudomásul veszik, hogy bizony megüthetik a bokájukat. A sértettek meg azt, hogy sajnos ez hosszadalmas folyamat lesz. Dr. Fori Hajnal ügyvéd, mediátor jogi sorozatának újabb darabja. 

Tisztességtelen piaci magatartás – biztosan az, aminek látszik?

A tisztességtelen piaci magatartás fogalma már 30 éve beivódott a köztudatba – és rendszerint csak akkor kerül elő, amikor egy versenytársunk éppen próbára teszi az erkölcsi érzékünket. Ami azonban a mi igazságérzetünk szerint tisztességtelen piaci magatartás, az a jog szerint korántsem biztos, hogy az.

Rossz hírem van azonban azoknak is, akik úgy gondolják, hogy büntetlenül lehet a piacvezetők másolásával, pláne a fogyasztók megtévesztésével pénzt keresni. Létezik ugyanis a jellegbitorlás fogalma is, ami az ilyen copycat-ek számára komoly szankció lehet.

Dr. Fori Hajnal tovább oszlatja a ködöt és a tévhiteket a szellemi tulajdonhoz, a termékhez és a márkához kapcsolódó jogokat illetően. Sorozatának mostani része a szankciók környékén vág rendet.

A tisztességtelen piaci magatartás, illetve a szellemi tulajdon megsértésének szankciói

Mit is mond a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény vonatkozó része?

Merthogy ilyenünk is van. A fenti, 1996. évi LVII. törvény alábbi része azok számára kifejezetten fontos, akik szellemi tulajdonukat semmilyen iparjogvédelmi eljárásban nem részesítették, ugyanakkor – bírósági eljárás során – bizonyítható módon elsőként jelentek meg az adott piacon új termékükkel.

Kivonatosan felsorolva – tilos:

• a versenytársak törvényes érdekeit sértve gazdasági tevékenységet folytatni – generálklauzula;
• valótlan tényt állítani, híresztelni, valós tényt hamis színben feltüntetni, illetve egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét sérteni, veszélyeztetni;
• (hozzájárulás nélkül) olyan név, csomagolás használata, melyről a versenytárs ismerhető fel;
• az olyan összehasonlító reklám, melyből a versenytárs felismerhető, és ezzel a bemutató versenyelőnyhöz jut, illetve a versenytárs jó hírneve csorbulhat.

 

A fenti tilalmak lényege, hogy se nem szabályos, se nem tisztességes más „farvizén” evezve, nem ritkán, rosszabb minőséget produkálva, kihasználva, hogy az előttünk járó vállalkozás – forintmilliókat és súlyos munkaórákat költve – felépítette márkáját, másodikként (vagy „x”-edikként) próbáljuk megszerezni a piacát. Ráadásul úgy, hogy a logónk, csomagolásunk, utalásaink és posztjaink rendkívüli hasonlóságot mutatnak az előttünk már piacon lévő versenytársunk márkaelemeivel.

Tisztességtelen piaci magatartás és jellegbitorlás

A kissé könnyedre vett előző bekezdés ellentételezéseként hadd álljon itt egy bekezdés a 2012. évi C. törvényünkből, azaz a Büntető Törvénykönyvből a jellegbitorlók elrettentésére:

419. § (1) Aki a versenytárs hozzájárulása nélkül árut olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs vagy annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, vagy forgalomba hoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű utánzott árura követik el.

Nem biztatok ugyanakkor senkit arra, hogy holnap hajnali hatkor a rendőrség ajtaján dörömböljön, mert a fentiek bizonyítása igen nehéz, és hosszadalmas folyamat. A jogi terminusokban nem jártasok számára minden esetben hangsúlyozni szoktam – saját érdekükben -, hogy a számukra megfelelő ítéletet nem jog-, illetve jogosságérzetünk alapozza meg elsődlegesen. Tények, bizonyítékok a perdöntők az alábbiak szerint:

Mit vizsgál a bíróság?

• A felek versenytársak, azonos piacon tevékenykednek – ténylegesen azonos kell legyen a piac, ami a virtuális térben általában adott, egyebekben körüljárandó;
• Alperesi termék/szolgáltatás forgalmazásához/végzéséhez felperes nem járult hozzá – viszonylag könnyen kideríthető;
• Felperes terméke jellegzetes külsővel rendelkezik – alperes terméke attól lényegesen nem különbözik (elég a szemrevételezés);
• Felperes bizonyítja, hogy a releváns magyar piacon elsőként vált ismertté adott termékével;
• Alperesi “utánzatról” a fogyasztók felperes eredeti termékére asszociálnak – talán a legproblematikusabb kérdéskör.

A szellemi tulajdon megsértésének szankciói

Amint azt az előző részekben ígértem, alább összefoglalom azt is, hogy milyen szankciókkal él a jogrendszer a szellemi tulajdon megsértőivel szemben.

 A polgári jog körében:

Jogtulajdonos követelheti

• a jogsértés megtörténtének megállapítását,
• a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
• hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
• a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalomba hozott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy – ha ez nem lehetséges – megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését,
• kártérítést a polgári jog szabályai szerint, illetve
• követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.

Büntető feljelentés esetén…

…értékhatártól függően a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni (rendőrségi hatáskör). A büntetési tételek két-három évben vagy ennél magasabban vannak meghatározva – a vagyoni kár mértékétől is függően.

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, iparjogvédelmi jogok megsértése, valamint versenytárs utánzása esetén, ha az okozott vagyoni hátrány nem éri el a 100 000 Ft-ot, akkor nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, szabálysértési eljárásnak van helye (kormányhivatal hatásköre)