A cikket a zsebedremegyek.hu weboldalra, Himer Csilla felkérésére írtam.

A másolók – másoljanak akármit is – mindig sok bosszúságot okoznak. Érdekes, hogy másolásra legtöbb esetben azok vetemednek, akik nem akarják a vállalkozás terén túlzottan megerőltetni magukat. Nem akarnak innoválni, fejleszteni, nem képesek egy saját mondatot, nemhogy gondolatot megszülni. Vagyis ők azok, akiktől normál körülmények között semmi félnivalója nem lenne egy törekvő vállalkozónak – kivéve, ha ezek a másolók az ő vállalkozásának az oldalvizén akarnak beevezni a célba. Most már tudjuk, hogy a jog szempontjából mi minősül másolásnak. De mit lehet ellene tenni? Dr. Fori Hajnal ügyvéd, mediátor cikksorozatának utolsó részében ezt is megmondja.

Másolók, vigyázat! 

A másolók elleni jogi harcban dr. Fori Hajnal már korábban is tett rá utalásokat, hogy nem vagyunk egyedül, a jog, ha megalapozott a sérelmünk, minden további nélkül a segítségünkre siet. Ehhez persze jól jön egy a szakterületen képzett és gyakorlott ügyvéd támogatása is.

Hajnal azonban mást is tartogat a tarsolyában a vitás esetek rendezésére – erről is olvashatsz sorozata utolsó cikkében.

Másolók, vigyázat! Van ellenetek jogi védelem!

https://pixabay.com/hu/photos/kavicselhord%C3%B3-%C3%A1rver%C3%A9s-t%C3%B6rv%C3%A9ny-2492011/

 

Másolók, kapaszkodjatok! 

Szellemi tulajdonunk védelme érdekében, illetve annak megsértése esetén teendő lépések – #1 lépéssorozat

Elöljáróban, hadd soroljam fel, hogy milyen lépéseket érdemes tenni, ha termékünk, szolgáltatásunk egyedi, illetve elsőként jelentünk meg vele a piacunkon, és úgy gondoljuk, hogy dogoztunk annyit a márkánk felépítésével, hogy azt valamilyen védelemben részesítsük, illetve nyilvánvalóan költöttünk rá bőségesen.

 

  1. Elsődlegesen mérjük fel a szellemi vagyonunkat. Amennyiben nem tudjuk, hogyan fogjunk neki, kérjünk szakemberektől segítséget – akikkel az együttműködés megkezdése előtt írassunk alá egy jól megszerkesztett, számunkra konkrét anyagi biztosítékokat tartalmazó titoktartási szerződést. Sok esetben magunk is meglepődünk az eredményen. Ez a felmérés, nyilván a társaság értékének meghatározásakor is kardinális.
  2. Ha és amennyiben a felmérés alapján – de például logó, cégnév esetén külön felmérés nélkül is – arra jutunk, hogy érdemes jogi védelemben részesíteni szellemi tulajdonunkat, látogassuk meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának oldalát, amely rendkívül informatív, az ügyintézők szívesen adnak információt. Ezen eljárásoknál nincsen ügyvédkényszer, ugyanakkor – főként EU-s vagy nemzetközi védelemben részesítés esetén nem árt legalább tanácsot kérni egy, az eljárásokban tájékozott jogi szakembertől.
  3. A jogi védelem mellett vagy azon kívül, érdemes a rendelkezésre álló technikai lehetőségeket kihasználni, azokkal ellátni termékünket, képeinket – l. vízjeles kép, hologramos matrica. Mindez jó marketingfogás is lehet, hiszen kommunikálhatjuk, hogy az ezekkel ellátott termékek az eredetik, és azok képviselik az általunk garantált minőséget.
  4. Rendelkezzünk megfelelő jogi nyilatkozattal, melyet feltöltünk honlapunkra. A jogi nyilatkozat nem csak azt tartalmazhatja, hogy miért vállalunk felelősséget – vagy éppen mit zárunk ki, hanem a honlapunk felhasználásának feltételeit is. Kevesen tudják ugyanis, hogy egy oldal megnyitásával gyakorlatilag szerződéses jogviszonyba kerülünk az oldal készítőjével, tulajdonosával. És, mint ahogy vendégségben is illik tiszteletben tartani úgy a vendéglátó által megfogalmazott szabályokat, mint a közfelfogás által elismert és tiszteletben tartott viselkedési normákat, úgy egy-egy oldal megnyitásakor is ugyanezen szabályok érvényesek. A jogi nyilatkozatnak vannak olyan tartalmi elemei – l. kötbérkikötés -, melyet nagy körültekintéssel kell meghatározni, egyébként nem érvényesíthetőek.
  5. Azt szoktam mondani, hogy a konkurenciát kell figyelni, de nem kell vele együtt lélegezni… Erről a témáról nem is írnék bővebben, feltételezem, hogy minden vállalkozónak megvan a maga konkurencia-figyelő stratégiája. Tanácsként csak annyit fogalmazok meg, hogy a túlzott konkurencia-figyelés lehetőleg ne saját vállalkozásunk fejlődésének rovására történjen.
  6. Védjük az üzleti titkainkat – erről már esett szó a sorozatban.

 

Szellemi tulajdonunk védelme érdekében, illetve szerzői jog megsértése, bitorlás esetén teendő lépések – #2 lépéssorozat

 

Milyen lépéseket tehetünk, ha rájövünk, hogy valaki megsértette szerzői jogunkat, bitorlást vagy jellegbitorlást követ el?

 

  1. Gondoljuk végig nyugodtan, hogy ténylegesen történt-e “lopás”, egyeztessünk szakértővel. Fontos tudatosítani ugyanis, hogy a jogérzék által sugallt igazságtalanság nagyon gyakran nem esik egybe a bíróság ítélkezési gyakorlatával. A jogsértést ugyanis tételesen bizonyítani szükséges. Egy szakember nem csak a folyamatról, de a bizonyítás módjáról, körülbelüli költségekről is tud információt nyújtani.
  2. Bizonyítékot már a kezdetektől, azaz a szakember felkeresése előtt érdemes gyűjteni. Ehhez egy print screen, közjegyzői ténytanúsítvány, termék számlával történő beszerzése mind hasznos lépés.
  3. Fontos tudni, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény („Elkertv.) 13. §-a alapján a

 

Az a jogosult, akinek a szerzői jogi törvény által védett szerzői művén, előadásán, hangfelvételén, műsorán, audiovizuális művén, adatbázisán fennálló jogát, továbbá a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvényben meghatározott, a védjegyoltalomból eredő kizárólagos jogát a szolgáltató által hozzáférhetővé tett információ – ide nem értve a hozzáférhetővé tett információ szabványosított címét  sérti (a továbbiakban: jogosult),teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11. §-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sértő tartalmú információ eltávolítására.

A fentiek alapján az ott megjelölt jogsértések esetén akár egy két tanúval ellátott értesítéssel kérheti a tárhelyszolgáltatótól a sérelmezett tartalom eltávolítását. Többek között ezért szükséges – a jogszabályi kötelezésnek (l. Elker tv. 4. §) történő megfelelésen kívül – feltüntetni az impresszumban a tárhelyszolgáltató elérhetőségét. Az inkriminált tartalom levétele, nyilván megtámadható, ez egy külön bizonyítási eljárásban történik.

  1. Amennyiben a bebizonyosodik, hogy a mi tartalmunkat másolták, úgy érdemes először jelezni a bitorló részére, hogy az eljárásával szemben kifogással élünk. Minden esetben érdemes határidőt tűzni, amelyet követően elindulhat a jogi eljárás, mely lehet büntetőfeljelentés vagy polgári jogi eljárás.

 

  1. A jogi eljárás esetén tudni kell, hogy ezek általában hosszú és nem egyértelműen megjósolható végű eljárások. Ezért szoktam én minden esetben javasolni az egyezségre törekvést – például mediációs eljárás során.

 

  1. És hogy miért mediáció? Mert olcsóbb, emberibb, gyorsabb, mint a peres eljárás – szoktam mondani. Ugyanakkor egyszerű eljárással, igen kedvező illetékösszeg ellenében bírósági határozatba foglalható, mely határozat ugyanúgy végrehajtható, mint egy ítélet. Meggyőződésem, hogy egy konszenzuson alapuló megállapodás mindenki számára elfogadhatóbb, mint egy drága és hosszú bírásági procedúrát követő ítélet.

 

Végül, de nem utolsó sorban, köszönöm a figyelmet, Csillának a felkérést!

Remélem, hasznos információkkal lett minden kedves olvasó gazdagabb.

Időpontkérés:

Dr. Fori Hajnal ügyvéd és mediátor

Telefonszám: +36302302255

E-mail cím: drforihajnal@jogmediator.hu

Share This